A mahájána buddhizmus ma létező legelterjedtebb irányzata a Tiszta Föld Iskola, mégis ezt sokkal kevésbé ismerik Magyarországon, mint az ezoterikus és a zen irányzatokat. Gyakran lenézik, mondván, hogy ez az egyszerű nép vallása csupán. De olyanokat is mondanak, hogy ez valójában nem is buddhizmus, vagy a buddhizmus félremagyarázása. Úgy is szokás felfogni, mintha a kereszténység lenne keleti öltözetben. Mondanom sem kell, ezek csupa félreértések és elhamarkodott vélemények. Ez az egyik indok, amiért fontosnak tartom, hogy az emberek jobban megismerjék ezt az iskolát.

A másik, valamivel lényegesebb tényező, hogy a Tiszta Föld Iskola meglátásom szerint a mahájána lényegét képes megtestesíteni, mert mindenféle képességű embernek biztos utat kínál a megszabaduláshoz.

A TISZTA FÖLD BUDDHIZMUS GYÖKEREI

Mivel sokakban kétségek merültek fel afelől, hogy ez mennyiben a Buddha eredeti tanítása, vagy legalábbis milyen mértékben egyeztethető össze vele, így elsőnek ezért ezt próbálom meg vázolni, figyelembe véve az elterjedtebb értelmezését a Dharmának.

A megértéshez kulcsfontosságú tételek az üresség, az érdemátadás és a buddhatudat. Az üresség a buddhizmus minden irányzatának alaptanítása, így ezt nem fejtem tovább egyelőre. Az érdemátadás szintúgy megtalálható az összes iskolánál, de mivel erre a Théraváda nem fektet olyan nagy hangsúlyt, s emellett sok nyugati buddhista nem tud mit kezdeni vele, ezért ezt látom érdemesnek tisztázásra először.

A kölcsönös függőségben való létezésből következik, hogy a világegyetemben minden kapcsolatban van egymással. Az érdemátadás azt jelenti, hogy valamely egyén által felhalmozott jó karma átruházható más lényekre. Ez akkor értelmetlen lenne, ha itt a karmát pusztán oly módon értelmeznénk, hogy a tettek tudatban okozott lenyomata. Attól minősül valamely karma, tehát a szándék-tett-lenyomat együttes jónak, hogy mennyiben segíti elő a nem-ragaszkodást. Az érdemátadás azért történhet csak jó karmával, mert ez maga is egyrészt jó kívánság, másrészt lemondás. Tehát, ami átadódik az ténylegesen nem maga a karma, hanem a nem-ragaszkodás megvalósításának ereje, ami nem a nem-ragaszkodás, hanem annak kísérő jelensége. És a megértéshez itt szükséges bevonnunk a buddhatudatot.

Úgy tűnhet, hogy a buddhatudat tanítása Sákjamuni halála után jóval később lett „kitalálva”. Bár ez magára a fogalomra éppenséggel igaz, amit takar, arra nem. Elsőre azt lehet mondani, hogy a buddhatudat nem más, mint a nirvána, mégpedig abban a jelentésében, mint amit egy megvilágosodott ember megvalósít. Az világos, hogy a nirvána nem keletkezett, nem része a változó világnak. De, azt sem lehet mondani, hogy kívül lenne azon. Lényegében kifejezhetetlen és megmagyarázhatatlan. Tudvalevő, hogy a buddhatudat minden lényben jelen van, nem szennyezett, nem változó. Hasonlóképp a nirvána mindenki számára elérhető. A nem-ragaszkodás pedig nem egyéb, mint a buddhatudat, ami nélkül nem is létezhetne ilyen. Úgy hangozhat, hogy a buddhatudat valamiféle hatással van a világra, ami által létrejöhet az elengedés, de ez csupán a fogalmazás miatt van. Visszakanyarodva az érdemátadáshoz, ami ténylegesen átadódhat, az a buddhatudat „ragyogása”. Ezért mondják, hogy a jó karmát adja át a gyakorló, mert az valamilyen mértékig engedi megnyilvánulni a buddhatudatot. És ennek a hatása, amit elsősorban az egyén tapasztal, terjeszthető ki tágabbra is, akár az egész világegyetemre, amellett, amilyen befolyással amúgy is van minden másra. Így kapcsolódik össze az érdemátadás, a buddhatudat és az üresség.

Itt még felmerül az a kérdés, hogyha ez valóban így működik, akkor miért nem érte el már mindenki a tökéletes felébredést akár egyetlen buddha által. Ez azért van, mert amennyiben valaki nem fogékony, nem befogadó erre a hatásra, abban az esetben igen csekély befolyással lesz rá, nem tudja élővé tenni.

A TISZTA FÖLD BUDDHIZMUS JELENTŐSÉGE

„Ez a tan mély, nehezen felfogható, nehezen érthető, nyugalmat adó, magasrendű, ésszel fel nem érhető, titkos, csak bölcseknek szóló. Számomra világos lett. Ám az emberek vágyaik rabjai, vágyaikon csüggenek, vágyaikat élvezik. Ezért az emberek, akik vágyaik rabjai, vágyaikon csüggenek, vágyaikat élvezik, nem fogják megérteni az okok és okozatok láncolatának összefüggését, nem fogják megérteni a létcsírák kioltását, az érzelmek elvetését, a létszomj elfojtását, a szenvedély eltávoztatását, a nyugalmat, a nirvánát.”

(Mahávagga I.1)

Mert a Dharma nehezen érthető a legtöbb ember számára, ezért tanította Sákjamuni buddha meg a Tiszta Föld módszert. Azt is mondják, hogy mivel az emberek a Buddha halála után fokozatosan gyengébbek lettek felfogásukban, ezért előrelátóan ismertette ezt a tanítást. Ehhez kapcsolódik az is, hogy sokkal később, a legsötétebb korszakban, az egész buddhizmusból csak Amita buddha neve marad már fent, s ez által menekülnek meg az emberek a szenvedéstől. Ami ebből igazán lényeges, hogy a Tiszta Föld buddhizmus mindenki számára megnyitja a kaput a teljes és tökéletes felébredéshez.

Azért könnyű és biztos út, mert itt nem kizárólag a saját erejére támaszkodik a gyakorló, hanem Amita buddha segít neki. És mert itt lényegi szerepet játszik a külső erő, ezért fontos megérteni az érdemátadás működését, amennyiben át kívánjuk látni ennek a Dharma-kapunak a mibenlétét elméletiekben is. A hit az, ami elsősorban utat enged a tudatban Amita buddha erejének. E nélkül csak magunkra számíthatunk a törekvésben.

Hogyan lehet szert tenni a hitre? Viszonylag könnyen. Először is fel kell ismernünk a szanszára szenvedésteli voltát és mélyen tudatosítani magunkban. Ezt követően bizalommal kell fordulni a Három Drágaság irányába, ami a boldogtalanságból kivezető ösvény. Majd megismerve a különböző tanításokat, meg kell vizsgálni magunkat, milyen képességekkel rendelkezünk. Ha nehéznek találjuk a Dharma megértését, akkor mindenképpen a Tiszta Föld a megfelelő irányzat. Ha elég jól fel tudjuk fogni a Buddha tanítását, de vagy nincsen elég kitartásunk, vagy pedig nincsen rá lehetőségünk, hogy ezt gyakorlásban is megvalósítsuk, akkor a Tiszta Föld módszere segíthet. Ha pedig olyan jó karmával rendelkezünk, hogy könnyedén átlátjuk a megannyi tant és élővé tudjuk tenni meditáció által, akkor gyakorlásunkat párosítani érdemes a Tiszta Föld ösvényével, nehogy visszazuhanjunk az úton. Ebből látható, hogyan fogja át a gyakorlók összes típusát egyetlen iskola.

A TISZTA FÖLD BUDDHIZMUS NÉGYES ÉRTELME

Kívülről nagyon egyszerűnek, felszínesnek tűnhet a Tiszta Föld tanítása. De ez korántsem igaz. Íme, a különböző szintjei ennek a Dharma-kapunak.

1. Távoli Tiszta Föld

Az a hely, amit neveznek Amita buddha Nyugati Tiszta Földjének, vagy egyszerűen csak Tiszta Földnek, egy olyan birodalom, amit még Dharmakára bódhiszattva akart létrehozni tíz világkorszakkal ezelőtt, hogy minden érző lény számára könnyű és biztos utat nyújtson a megszabaduláshoz.

„Ha, mikor elérem a buddhaságot, érző lények a tíz irány földjein, akik őszintén és örömmel rám bízzák magukat, vágynak megszületni földemen és hívják nevemet, még ha csak tízszer is, de nem születnek ott, ne érjem el a tökéletes megvilágosodást. Kivéve azok, akik elkövetik az öt nagy sértést és káromolják a helyes Dharmát.” (Amitájusz szútra, Dharmakára bódhiszattva 18. fogadalma)

A Tiszta Föld a szanszárán kívül van, miként minden buddhaföld. Tökéletes hely a gyakorlásra, hogy akadály nélkül megvalósítható legyen a hiánytalan felébredés mindenki számára.

„Innen százmilliárd buddhaföldre nyugatra van egy föld, amit Végső Boldogságnak hívnak. Azon a földön, ebben a pillanatban egy buddha, akinek Amitábha a neve, a Dharmát tanítja.

Sáriputra, miért hívják azt a földet Végső Boldogságnak? Semmilyen érző lény azon a földön nem szenved, hanem a boldogság minden fajtáját élvezi. Ezért hívják Végső Boldogságnak.” (Amitábha szútra)

Amiért Amita buddha földje kitüntetett szerepet kap a többi mellett, az azért van, mert alapvetően nagyon magas szintet kell elérnie egy gyakorlónak, hogy beléphessen egy buddhaföldre. Viszont mert Amita buddha különleges fogadalmakat tett le, így még a legrosszabb karmával rendelkező személy is lehetőséget kap rá, hogy a Tiszta Földön szülessen meg következő életében. Ehhez pedig elsődlegesen csupán hitre van szüksége. Hit abban, hogy Amita buddha együttérzéséből fakadóan újraszülethet a Tiszta Földön. A hitet követi a fogadalomtétel, hogy valóban szándékában áll ott születni legközelebb, majd végül a gyakorlás, ami leginkább Amita buddha nevének szavalásából áll. A fogadalomtételt és a gyakorlást lehet úgy értelmezni, mint a hit kifejeződései, de három különálló feltételként is, ám ez nem igazán számít.

Nem szabad azt a félreértést elkövetni, hogy csak mert a hit elégséges, az feljogosítana bárkit gonosz tettek elkövetésére. Éppen azért, mert valaki a Tiszta Földre kíván jutni, tehát végső soron a megvilágosodás a célja, törekedni kell az előírások betartására és az együttérzés gyakorlására. Amita buddha nem törli el senkinek sem a karmáját, hanem segítséget ad az attól való minél könnyebb megszabaduláshoz a Tiszta Földön.

2. Tudati Tiszta Föld

A Tiszta Földet, mint tiszta tudat, s nem ténylegesen létező hely. Ez látszólag jobban megfér a buddhizmussal, mert itt nem egy külső erőre támaszkodik a gyakorló. Ebben az esetben a hit pusztán a minden lényben jelenlévő buddhatermészetre vonatkozik, amúgy viszont a gyakorlás kap hangsúlyos szerepet.

„Amida buddha a megtestesülése a bölcsességnek, ami a Dharmakája saját természetünkben való megértése és felismerése, és egyben a közös alap, ahonnan minden érző lény eléri a megvilágosodást.”

(Kakuban: Amida hishaku – Amida ezoterikus jelentése)

Főként a vizualizációs technikákat használja ez a megközelítés, de a név szavalásának különböző módszerei is ismertek. A cél elsősorban a tudat elnyugtatása és az összeszedettség elérése.

„Akkor a Világ Tiszteltje mondta Vaidéhinek:

- Tudod-e, hogy Amitájusz nincsen messze? Rögzítsd gondolatodat arra a buddhaföldre és szemléld azt, akkor beteljesíted a tiszta cselekedeteket. Leírom neked részletesen különféle képekkel, hogy minden egyszerű ember a jövőben, aki gyakorolni akarja a tiszta karmát, szintúgy megszülethessen a Végső Boldogság Nyugati Földjén.”

(Szemlélődés szútra)

Ebből a szempontból lehet magyarázni a Tiszta Földet úgy is, mint ügyes eszköz. Mert adva van valami egyértelmű cél, így az emberek számára könnyen megragadható és felfogható. Eme megragadás csökkenti a világ dolgaihoz való ragaszkodást, mivel van valami más helyette, ami jobb és kívánatosabb a gyakorló számára. A név szavalása erősíti a tudatot, s folyamatosan emlékezteti egy magasztosabb eszmére. Mivel kétség nélkül hisz abban, hogy következő életében biztosítva van a jó körülmény, így egyrészt nem aggódik a halál utáni élet felöl, másrészt pedig nincs akkora lelkiismeret furdalása rossz tett elkövetésekor, hogy ezzel tovább terhelje a tudatát, könnyebben tovább lép.

3. Csak Tudat Tiszta Föld

A kettő egyesített változata a Csak Tudat Tiszta Föld. Minden jelenség valójában a tudatban van, tudati természetű és a tudat hozza létre. Ez elsőre úgy tűnhet, mint az előző magyarázat, azonban mivel minden csupán tudat, ezért a Tiszta Föld bár a tudatban van, de ugyan annyira valóságos, mint bármi más. Hasonlóan létező hely, mint ahol éppen vagyunk és ezzel együtt nem más, mint a tiszta tudat.

„Érző lények, akik ugyanarra a buddhaföldre születtek, a buddhák buddhaföldjének erényeinek ragyogását saját tisztaságuk szintje szerint látják.”

(Vimalakírti szútra)

Mivel az egyetemes üresség nyilvánvaló igazság itt már, így a gyakorlás is e szerint történik. Egyrészt alapnak megmaradhat a hit és az összeszedettség, csupán tágabb értelmezésben, másrészt pedig képessé válik a törekvő a folyamatos meditációra, ami minden egyes cselekvésben jelen van. Nagy hangsúlyt kap az együttérzés és a bódhiszattva fogadalmakat elkezdhetjük ténylegesen megvalósítani.

„Fel kell ismernünk, hogy nincs másik neve Amitábhának a végtelen fény és végtelen élet tudatán kívül, ami ebben a pillanatban előttünk van, és nincs másik út számunkra, amivel átláthatnánk a végtelen fény és végtelen élet tudatát, ami ebben a pillanatban előttünk van, mint Amitábha neve. Remélem mélyen megfontolod ezt!”

(Ouyi Zhixu pátriárka)

A középső úton járva már tisztában vagyunk a két véglettel. Külsőnek hinni a Tiszta Földet a létezés, belsőnek képzelni a Tiszta Földet a nemlétezés szélsősége. Amikor minden csupán tudat, értelmetlenné válik ez a szétválasztás. Név és alak feloldódik az üresség szakadatlan áramlásában. Folyamatosan Amita buddha Tiszta Földjén vagyunk, körülvéve bódhiszattvákkal és kiváló tanítványokkal.

4. Zen Tiszta Föld

Végső szinten eltűnik a Tiszta Föld és nincsen többé Amita buddha sem. Nincsen senki, akit meg lehetne menteni.

„Mikor elérkezel erre a szintre, ez a teljes ragyogás mindig jelen van hétköznapi életedben és többé nem lesznek kételyeid. Hinni fogsz a tudatodban, ami eredendően olyan. Akkor a tudatod nem különbözik a buddhákétól és a pátriárkákétól. Mikor eléred ezt a szintet, többé nem ragadod meg az ürességet. Ha megragadod az ürességet, gonosz és külsős nézetekbe zuhansz. De a létezést, vagy a csodálatosat sem fogod megragadni. Ha a létezést ragadod meg, ugyan úgy gonosz ösvényekre kerülsz.”

(Hanshan Deqing zen mester)

Igazából csak itt egyesül a Tiszta Föld és a Zen tanítása. Talán első látásra nem olyan nyilvánvaló a különbség a Csak Tudat és a Zen között. Legegyszerűbben úgy lehet mondani, hogy míg a Csak Tudat szintjén a gyakorló a tudatra támaszkodik, addig a Zen nem áll meg semmin se.

„Lemondani mindenről és belépni a Nem-cselekvés

Birodalmába kedvességük elismerésének igazi útja,

Átadom a Nembucut amit szavalok

Egyetemesen minden érző lénynek.”

(Ippen: Hyaku rikugo - Száz elmés sor)

Az üresség és a könyörület együttműködése Amita buddha valódi arca, aki Végtelen Fény és Végtelen Élet elválaszthatatlan egységben. Tökéletes kimondása annak, hogy Namó Amita Buddha, abban a szempillantásban minden szenvedő lényt a Tiszta Földre visz. Semmi más teendő nem létezik.

ÖSSZEFOGLALÁS

Amita buddha Tiszta Földje kifejezi a Buddha eredeti szándékát, hogy minden érző lény elérje a megszabadulást. Ezért azt lehet mondani, hogy valójában az egész buddhizmus végső kiteljesedése és mondanivalójának lényege a Tiszta Föld Dharma.

„Ez az összefoglalója a bódhiszattvák tizedik szintjének, amit a Tan Felhőjének neveznek... Bármit tesznek, akár adakozáson, vagy kedves beszéden, vagy jó cselekedeten, vagy együttműködésen keresztül, sosincsen külön a Buddhára gondolástól [Buddha nevének szavalása], a Tantól, a Közösségtől...”

(Virágfüzér szútra)

Vagy ahogyan azt a Zen egyik legnagyobb mestere fejezte ki:

Egy szerzetes megkérdezte Dzsósút:

- Minden Buddhának volt tanítója, vagy nem?

- Mindnek volt.

- Mi minden Buddha tanítója?

- Amitábha Buddha! Amitábha Buddha!

Folytatás: Kérdések és Válaszok